Az 1848-49-es szabadságharc idején (1849. április 16-án) Kossuth Lajos kinevezi húgát, Zsuzsannát országos főápolónőnek. Rövid idő alatt több mint 172 tábori kórházat állít fel, korát megelőzve megszervezi a sebesültek szakszerű ápolását, és általános érvényű szabályokat fogalmaz meg. Főápolónőként elsőként vont be önkénteseket az ellátásba és betegápoló egyleteket alakított, ráadásul mindezzel a világ által is elismert Florence Nightingale-t 4 évvel megelőzve, elsőként foglakozott szervezett keretek között az ápolás ügyével. 2014-ben a születése évfordulóját – február 19-ét – nyilvánították a Magyar Ápolók Napjává.
Az ápolói munka mindig is kiemelt jelentőségű volt a betegellátásban, és ez még inkább igaz napjainkban. A Covid-járvány hatalmas kihívás elé állította az egészségügyi ellátást, de az orvosok és szakdolgozók emberfeletti teljesítményt nyújtanak ezekben a nehéz időkben is. Legyen szó világjárványról vagy szabadságharcról, az ápolók minden esetben a frontvonalban küzdenek a betegeikért.
Ebből az alkalomból a Bethesda Gyermekkórház egy egész hetet szentel az ápolóik szerepének bemutatására a betegellátásban. De nem csak a tájékoztatás a céljuk, kemény munkájuk elismeréséül 230 munkatársukat egyedi ajándékokkal is meglepik.
„Ők azok, akik nélkül nincs gyógyítás. A betegágy mellett végzett érzékenyen odafigyelő, szolgáló attitűd semmivel nem pótolható. Ők a biztos pont, akik megvalósítják az orvosok utasításait, akik észlelik és továbbítják a betegek igényeit, ők az egészségügy folyamatosan, mindig jelen levő valósága. A Bethesdában 1866-ban állt be az első ápoló, azóta folyamatosan jelen vannak a betegágy mellett, egymásnak átörökítve a szolgálatot. Ehhez az évszázados lánchoz csatlakozni a mai fogyasztói szemléletű világban nagyon bátor és minden elismerést megérdemlő vállalás” – vallja dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Karunk oktatója.
cikk forrása: Parókia Portál
