Cseh-Szombathy László emlékkonferencia

Prof. Dr. Mészáros József, a Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar dékánjának kezdeményezésére Cseh-Szombathy László emlékkonferenciát tartott egyetemünk október 27-én, a Károlyi-Csekonics-palotában. Dékán úr a konferencia megnyitásakor elmondta, hogy a Cseh-Szombathy László Széchenyi-díjas szociológus, társadalomstatisztikus halálának 15. évfordulójára rendezett emlékkonferencia többek között a korszerű tudományos alapokon újjászerveződő magyarországi szociológia jeles művelője előtt kíván tisztelegni, aki hitvalló református családból származott és a Kálvin téri református gyülekezet presbitere is volt. A Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar augusztus elsejével történő megalakulása is ünnepre ad alkalmat, így a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézettel szervezett közös rendezvény Cseh-Szombathy László személyének és életművének megkerülhetetlen aspektusait, hatásait igyekezett bemutatni a társadalomtudományok területéről.

A konferencia kezdetén Dr. Dupcsik Csaba, a BTK Szociológiai Tanszékének egyetemi docense beszélt Cseh-Szombathy László helyéről a magyar szociológia történetében. Előadásában a szociológia tudományának megítélését vezette végig a 20. század történelme során, majd kiemelte, hogy többek között református gyökerei, a kálvinizmusra jellemző kritikai gondolkodás fontossága miatt választotta Cseh-Szombathy László a szociológusi pályát. A református családi gyökerek a társadalmi érzékenységét is megalapozták, édesapja a Bethesda Gyermekkórház orvosaként dolgozott.

Cseh-Szombathy László életének meghatározó részét képezte a Harsányi János, Nobel-díjas közgazdásszal való barátsága, melyről a kettejük között zajló levelezés is tanúskodik. Jelenleg csupán Harsányi János levelei állnak a tudomány rendelkezésére, mivel a magyar származású közgazdász először Ausztráliába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, Cseh-Szombathy levelei Kaliforniában vannak. A két tudós között zajló levelezésből annyi mindenképpen kiderül – ismerteti Dr. Simon János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös János Kutatóközpontjának munkatársa – hogy a levelek a barátságuk mellett legfőképpen a tudományról szóltak, s barátságuknak köszönhetően Cseh-Szombathy László olyan szakkönyveket, a legfrissebb szakirodalmakat kapta tudós barátjától, amelyek Magyarországon még nem voltak elérhetők. Cseh-Szombathy az ELTE Szociológia Tanszékén töltött évei alatt gazdag szakkönyvállománnyal töltötte fel a kari könyvtárat. Harsányi János szerepe azért is megkerülhetetlen, mert ő emelte be először a szociológiai gondolkodásba a matematikai módszereket.

Dr. Spéder Zsolt szociológus, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének egyetemi tanára Cseh-Szombathy demográfiai munkásságának jelentőségére hívta fel a figyelmet, ugyanis ő volt az első szociológus, aki a termékenységi arányszámok kiszámolását először mutatta be e szakterületen. A termékenységi mintaváltás alakulását bemutatva arra a következtetésre jutott előadásában, hogy az 1980-as évekre jellemző korai gyermekvállalás szerkezete mára teljesen megváltozott: leginkább a halasztás, a kései gyermekvállalás jellemzi. Az új modell 1985-től eredeztethető, és fontos megállapításai közé tartozik, hogy az iskolai végzettség miképpen határozza meg a gyermekvállalást, illetve figyelemre méltó a házasságon kívül született gyermekek számának növekedése is. A társadalmat korábban jellemző kétgyermekes családmodell is visszaszorulóban van.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon folyó két kutatási projektről számolt be Sztárayné Dr. Kézdy Éva, Dr. Drjenovszky Zsófia és Dr. Török Emőke előadásában a Változatok a családi szerepek percepciójára és gyakorlatára a mai Magyarországon címmel. A kutatási projektek olyan nem tipikus élethelyzetekre fókuszálnak, mint az otthon maradó apák megítélése, és a protestáns lelkésznők helyzete. Az Aktív apák címet viselő kutatási projekt egy kvalitatív, mélyinterjús módszerrel végez feltáró kutatást azon édesapák körében, akik több-kevesebb időre vállalják, hogy otthon maradnak a gyermekükkel. A kutatás többek között azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen nehézségekkel, előítéletekkel, problémákkal és sikerekkel találkoznak az „aktív apák”, illetve milyen motivációk mentén hozták meg döntésüket és ez hogyan alakította át önértékelésüket és a családi viszonyokat, valamint a családban betöltött szerepeket.

A másik kutatás a családi szerepek alakulásának folyamatára helyezi a hangsúlyt a protestáns lelkésznők esetében. Dr. Török Emőke a lelkésznők helyzetének ellentmondásos elvárásainak fényében elemzi a lelkésznők egyfelőli modern helyzetét, illetve a vallásosság miatt a tradicionális értékek képviseletét. A lelkészházaspárok és lelkésznők eltérő helyzetéből fakadó kihívások viszonylatában a kutatás arra is keresi a választ, hogy miként értelmezik és élik meg a protestáns lelkésznők a női és lelkészi szerepüket a családban, a gyülekezetben.

Dr. Haász Sándor egyetemi docens a Rendszerszemlélet és családdinamika a szociális munka látóterében című előadásában hangsúlyozta, hogy a családra rendszerként szabad csak tekinteni, amely visszatérő viselkedésmintázatok hálózatát alkotja. A szociális munka lényege, hogy megértsük a család jellemző működési elvét, feltárjuk azokat a stratégiákat, melyek mentén a család működik. Fontos tudatosítani, hogy a családban betöltött szerep határozza meg az értékeket, amelyek menték a szabályok megszületnek, s melynek hatására az éntudat kialakul. A szociális munka mindenkori nehézséget az adja, hogy a kliensrendszer élesen különbözik a segítői rendszertől, ezért ezt az ellentétet leginkább a segítő személyiségével lehet feloldani, a segítő személyisége tud áttörést elérni. Haász Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy szupervízióra mindenképpen szüksége lenne a szakmának, hiszen a szociális munkás a személyiségével is dolgozik, s mint kiderült, a személyiségével tudna igazán döntő változást elérni a segítő munka során.

Az emlékkonferencia lezárásaként Prof. Dr. Mészáros József dékán és Dr. Bozsonyi Károly, a Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet intézetvezető egyetemi docense közös előadásban ismertette a szociológia módszertanának forradalmait. A szociológia kialakulásának részletes történeti bemutatása mellett az 1950-es évektől datálható digitális forradalom hatásairól és azok kihívásairól is szó esett. A Big Data jelenségével, habár végtelen mennyiségű adat áll rendelkezésünkre, melyek feldolgozása a technikai lehetőségeknek köszönhetően felgyorsult, a szociológiát mégsem tekinthetjük csupán adattudománynak, hiszen a rendelkezésre álló adatbázisok behatárolnak egy világot, amelyből csupán az adatok kinyerésével nem lehet tényszerű megállapításokat tenni. A szociológia tudományára, a szociológusokra mindig szükség lesz, hiszen az ember interpretálja a körülötte levő világot, az ember ad végső soron jelentést az emberről és a világról. Összegzésként elhangzott, hogy a szociológia módszertana a hibrid megoldások felé mozdulhat el a jövőben.

Következő események




Napi biztatás

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ

nyelvvizsgaközpont