Nagypénteken Jézus szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk:

Húsvét ünnepére készülve ajánljuk Prof. Dr. Karasszon István tanszékvezető egyetemi tanár (Ószövetségi Tanszék) nagyheti gondolatait.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete a keresztény ünnepkörben. Jézus ezen a napon ment fel Jeruzsálembe, hogy a húsvéti pászkavacsorát tanítványaival együtt költse el. Mind a négy evangélium beszámol róla, hogy Jézus szamárháton, az ünneplő tömeg között vonult be Jeruzsálembe. A tömeg Jézus elé, az útra terítette felsőruháit, mások lombos ágakat vágtak le a fákról, azt szórták eléje az útra, míg mások pálmaágakat lengettek. Az ünneplő nép így kiáltott: „Hozsánna! Áldott, aki az Örökkévaló nevében jön! Áldott legyen Izrael királya!” (János 12:13)

Húsvétkor is szünetel minden személyes jelenléttel járó gyülekezeti alkalom a Magyarországi Református Egyházban – derül ki a Zsinat Elnökségi Tanácsának március 26-i határozatából.

„Csodálatos az a tudat, hogy nő vagyok. Tudhatom, hogy Isten teremtett, és megteremtésünkkel célja volt.”– Elisabeth Elliot

A Károli Gáspár Református Egyetem Fenntartója 130072/2021. számú határozatával módosította az Egyetem Alapító Okiratát és 2021. február 26-i hatállyal új, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény általános szabályain alapuló intézményvezetési és képviseleti struktúrát vezetett be. Ennek alapján a Fenntartó a 130073/2021. számú határozattal 2021. február 26-tól megbízta Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázst a kancellári feladatok ellátásával.

A Károli Gáspár Református Egyetem 2021. február 22-i szenátusi ülésén a Magyarországi Református Egyház Zsinatának előterjesztésére és kérésére a Szenátus egyhangúlag támogatta és megbízta Dr. habil. Czine Ágnes oktatási rektorhelyettest a rektori feladatok ellátásának folytatásával. A kinevezésről szóló 39/2021. (II.22.) sz. szenátusi határozat 2021. február 23. napján lépett hatályba.

Az 1848-49-es szabadságharc idején (1849. április 16-án) Kossuth Lajos kinevezi húgát, Zsuzsannát országos főápolónőnek. Rövid idő alatt több mint 172 tábori kórházat állít fel, korát megelőzve megszervezi a sebesültek szakszerű ápolását, és általános érvényű szabályokat fogalmaz meg. Főápolónőként elsőként vont be önkénteseket az ellátásba és betegápoló egyleteket alakított, ráadásul mindezzel a világ által is elismert Florence Nightingale-t 4 évvel megelőzve, elsőként foglakozott szervezett keretek között az ápolás ügyével. 2014-ben a születése évfordulóját – február 19-ét – nyilvánították a Magyar Ápolók Napjává.